08 november, 2014

Pontos és profi - 15.

Kedves Olvasók, 

Nagyon, nagyon, nagyon hálás vagyok. 65 olvasó (!) soha, de soha nem hittem volna, hogy ez valaha is megtörténhet. 22.896 (22:15) oldalmegjelenítés, ami még hihetetlenebb. 
Mivel már egyre többen vagyunk, így egyre nagyobb is teher a vállamon - de csak is jó értelemben- , vagy is , hogy jobb és hosszabb részeket hozzak nektek, amik élvezhetőek ♥ Nagyon köszönöm a kommenteket, és a pipákat ♥ You're amazing ♥
Túl vagyok egy hosszú heten, de meg van az új Chat Este időpontja, amit oldalt a modulsávban már láthatok is, és a csoportban is értesülhettetek már mindenről :)
S mivel ti ennyire boldoggá tetetek, ezért szerettem volna egy kis meglepetéssel készülni, így remélem mindenki megörült az új desing láttán. ( Ez úton is nagyon köszönöm - ismét - Cheryl. Fantasztikus lett ). 
Szóóóval, itt az új rész, tessék kommentelni, és jelentkezni a Chat Estére :)♥
Ölelés a tanyáról ♥

-------------------------------------------------

A hét Hercegnője : 

Sziaaaaa!
A legjobban az a dölt betűvel írt mondat tetszett meg.
Szerintem a legtöbb olvasód eről álmodozik a képernyő elött,amikor a fantasztikus irományaidat olvassák.
Persze én sem vagyok kivétel.
Itt szitkozódok a képernyőm elött egy ideje,mivel képtelen vagyok fölfogni a történteket.
Lisat elrabolták?! De ki és miért? Jesszus!
Hozd a kövit mert megöl a kiváncsiság.

Puszi: Tina

UI: Imádom,ahogy írsz. Komolyan írj egy könyvet Toffie! :)

----------------------------------


Lisa Fosters


A hideg padlón kuporogva törölgettem a könnyeim. Ajkaimat már olyan szinten harapdáltam a félelemtől, hogy egy idő után kiserkent belőle a vér.   Fölhúzott lábaimon pihentettem a fejem, s esetlenül lelógó kezeimmel a kötelet piszkálgattam, aminek érdessége miatt már kezdett belevájni a bokámba. Csupasz lábaim már telesen átfagytak a hideg föld miatt, s a cipőmet hiába kerestem, sehol se láttam. Az egyetlen dolog ami melegített az a szőrme mellényem volt. A hajam az arcomba lógott, s nedvessége miatt hozzá is tapadt. Piszkos, és sáros voltam. S ilyenkor az se érdekelt hogy a szoknyám a derekamig fel volt csúszva a kuporgás miatt. A bor mámora már rég elmúlt, s felváltotta a rettenetes fejfájás. Minden porcikám remegett, s mindenem fájt.
Nem tudom hol vagyok, nem tudom mit csináljak.
Esetlen vagyok... Mint egy zsákmány, akit csapdába ejtettek.
- Valaki segítsen, kérem! - suttogtam utolsó reményemben, de nem történt változás. Ugyan úgy ott ültem a sötét szobában, s az egyetlen ablakot is letakarták egy karton lappal, amin volt egy kisebb szakadás, de kellő fényt még így se tudott adni. Semmi nem volt a szobában rajtam kívül. Csak a csönd.
Léptek zaja törte meg, s pár másodperc múlva nyílt az ajtó. A kivülről betörő erős fény miatt hunyorognom kellett, de a fejemet így is az ajtó felé szegeztem.
- Ki maga ? - tört ki belőlem, mire az illető felnevetett. Csak a fekete sziluettjét láttam, s a fegyvert a kezében.
- Ó, drága Elisabeth...- sóhajtott fel drámaian, majd közelebb jött hozzám.
- Mit akar tőlem ? - a hangom a kétségbe esett, és a dühös között halt el, így hiába akartam egy "erős" ember mutatni, nem jött össze.
- Hogy mit ? - nevetett fel, s a pisztolyt nézegette a kezében. - Azt a dolgot, amiért emberek milliói ölnének.
- Nem értem. 
- Pedig okos lány vagy Elisabeth - leguggolt elém - csak meg kéne erőltetni azt a kis buksit - a hideg tárgy a homlokomnak nyomódót. Lehunytam a szemem, s a feltörekvő zokogásom próbáltam egy nagy levegővel elnyomni. Ismét a nőre fókuszáltam, s kemény arcvonásaira. 
- Kérem, engedjen el - könyörögtem, de csak egy lenéző pillantást kaptam. 
- Miután elmondod, hogy merre találom a "carviát". 

Harry Styles

- Nyugodj meg és mond el mi történt ! - utasított Niall, miután egy nagy pohár vizet nyomott a kezembe. A lüktetésnek a fejemben nem tudtam megálljt parancsolni, s folyamatosan ökölbe szoruló kezemmel is ez volt a helyzet. 
- Elmentünk vacsorázni, egy kicsit össze kaptunk, majd már csak arra mentem ki, hogy valaki elkezdi rángatni, és betuszkolja egy fekete Mercedes-be. - sóhajtottam. 
- Rendszám ? - bele huppant a fekete bőrszékbe, majd lökve magán egyet már is a monitorok fogságában volt. 
- Honnan tudjam ... 
- Kicsit erőltesd meg magad nagyfiú.
- Talán 89D5T , több nem jut az eszembe.
- Ez is elég lehet. 
- Miattam van ott , én tehetek róla. Ha nem lettem volna ennyire erőszakos, akkor talán meg se ismerjük egymást, és most nem lenne ott ahol. 
- Hé ! - szakított félbe Niall. - Ne ócsárold magad, nem tudjuk biztosra miért is vitték el. S különben is, mit jelentsen az hogy erőszakos ? - fordult felém a székkel, mire rá emeltem a tekintettem. 
- Nem bántottam - ráztam a fejem kótyagosan. - Szimplán csak mindig előjött a macsó énem, és nem tudtam nem csípős utalásokat tenni. S tegnap este miután elmentem innen... lefeküdtünk. 
- Ez miért is baj? - értetlenkedett-  Úgy tudtam a normál felnőtteknél ez alap.
- De ő 22 éves én meg 31.
- Téged mióta is érdekel a korbeliség ? 
Kellet egy kis idő mire válaszolni tudtam.
- Amióta megismertem. 
- Ó ne - csapta össze a tenyerét vigyorogva. - Csak nem ? - gurult teljesen elém. 
- Fejezd be - morogtam. 
- Te szerelmes vagy. 
- Nem vagyok. 
- A nagy Harry Styles, a nagy nőfaló, szerelmes lett. 
- Niall - szóltam rá - Itt most egy sokkal fontosabb dologgal kell foglalkoznunk. 
- Hát ezt nem hiszem el - vigyorgott még mindig, de miután gyilkos tekintettel mértem végig, vette az adást, és fojtatta a munkát. A billentyűzet hangja betöltötte az egész szobát, s Niall egy percre se szakadt el a hármas monitor elől. Hol koordináták, hol képek, hol pedig autók jelentek meg előtte.
- Lehet, hogy fel kéne hívni... - felpattantam, és oda sétáltam mellé. 
- Kit ? - értetlenkedtem. 
- A régi haverodat. 
- Már nem vagyunk "haverok" ? - nyeltem nagyot, s többszöri pislogás után se tudtam felfogni, hogy ő volt a képen.
- Ez... ezt nem hiszem el - dadogtam. A telefonomat kapkodva halásztam elő a farmerem zsebéből, s miután majdnem leejtettem, a névjegyzékek között kutattam, és csak reménykedni tudtam, hogy a szám még mindig él. 
- Gyerünk vedd fel - parancsoltam erőteljesen, de a telefonból csak a nem jött válasz. 
- Micsoda meglepetés, még megvan a számom ? - csendült fel, a számomra most igen kellemetlen hang. 
- Louis - köszörültem meg a hangom. 
- Minek köszönhetem a megtisztelést?
- Hol van ? - tértem a lényegre.
- Kicsoda ? - túl régóta ismerem ahhoz, hogy tudjam mikor hazudik, és mikor van az a ritka alkalmak egyike mikor végre igazat mond. 
- Jól tudod te - vágtam vissza. 
- Mióta is nem beszéltünk? Hmm. 
- Mióta megfektetted a feleségem - világosítottam fel, bár nagyon jól tudtam, hogy tisztán emlékszik az eseményekre. 
- Ó, igen - nevetett fel - szép idők voltak,.
- Nekem kevésbé. 
- Ugyan már, még mindig nem tetted túl magad rajta? Csak egy éjszaka volt - úgy magyarázta, mint 10 évvel ezelőtt. Ugyan az a hangszín, ugyanaz a hangsúly. Mintha csak újra 21 éves lennék. 
- Egy éjszaka ? - gúnyos nevetés hagyta el ajkaim. - Két hónapon keresztül, minden héten ? 
- Lépjünk már túl ezen Harry, gyerünk. 
- A legjobb barátom voltál ...- a hangom halkabban csengett, mint az kellett volna. 
- Még most is az vagyok.
- Nem már nem vagy.
- Akkor minek hívtál ? - mindig előttem van egy lépéssel.
- Hol van Lisa ? - kérdeztem már fortyogva a dühtől. 
- Jó helyen - komoly hangszíne úgy hatott rám, mintha gyomron ütöttek volna. 
- Mit akarsz tőle ? - mindent kiakartam belőle szedni, mindent.
- Én semmit - védekezett. - Csak segítek kordában tartani a kis hölgyet. Különben is, te honnan ismered, sőt mi dolgod van neked a lánnyal ? 
- Hát, ehhez neked semmi közöd. 
- Akkor szerintem, ezt itt és most le is zárhatjuk. Jóéjt Harold. 
- Várj Lou... letette - néztem a képernyőre - A francba - vágtam földhöz a telefont, mire Niall egy kicsit össze rezzent. 
- Nyugalom, megoldjuk - tette kezét a vállamra, majd felszedte a telefonom darabjait a földről.

Plusz kétórányi civakodás, keresgélés, és nyugtalanság után végre ráakadtunk egy nyomra. Egy olyan jelentéktelen kis dologra, ami elvezethet Lis-hez. Fel se tudom fogni, milyen helyzetben vagyunk, sőt elképzelni nem tudom, mi lesz ha nem találjuk meg, vagy ha már "úgy" találjuk meg.  Beismerem, sőt szidom magam amiért ennyire felelőtlenül, és idiótául viselkedtem. Amiért ennyire "nyomultam", és amiért fék nélkül  haladtam a saját életem újraélése felé. Mindig volt velem valaki, és ez általában egy nő volt. Hol egy éjszakára, hol csak egy utazásra, de sose tudtam volna elképzelni egyikkel se az életem, főleg nem azok után, hogy az egyetlen lány - akivel leéltem volna az öreg időket - lefeküdt a legjobb barátommal, akit szinte már testvéremként tiszteltem, és szeretettem. Mélységes csalódást okozott mindkettő, és ott , akkor, biztos voltam benne, hogy az én életemben többet egy nő se kap hosszú távon helyet. Aztán jött az a bizonyos nap, és az a bizonyos lány. 
Ugyan úgy viselkedtem mint általában, bókoltam, és mindig egy kicsit túl lőttem a célon. Hisz az olyan nők akik napjaikat egyedül tengetik, ugranak az ilyenekre, s még könyörögnöm se kellett egy éjszakáért sem. Aztán, mikor Lis először utasított vissza, még csak figyelembe se vettem, hogy talán Ő nem olyan mint a többi. Kellett az a pár hét, hogy felvilágosodjak, megmozgat bennem valamit, nap mint nap. A szimpla jelenléte boldoggá tesz, és minden porcikám azon van, hogy boldoggá tegye. Mert ha mosolyogni látom, nekem is azt csal az arcomra. 
Hossza elmélkedésemet Niall hangja törte meg :
- Talán itt tarthatják fogva ...
- És ha nem ? - kérdeztem aggódva, hisz nem lehet mindennek egyből a jó, és a sikeres oldalát nézni. Néha egy kicsit pesszimistának is kell lenni, de ez a helyzet kétség kívül megkísérelte, hogy biztos tényekre alapozva haladjunk. 
- A kamerák a 34-ig mérföldkőig mutatják az autót, aztán már csak föld út, és erdő.
- Oda kell mennünk - kezdtem el mászkálni, majd felkaptam a kabátom.
- Így  ? - szaladt fel a szemöldöke. - Legalább legyen nálunk valami - kotorászott az asztalon, mire kézhez fogta fekete telefonját, s már tárcsázott is. A szavakból értelmezve rájöttem, hogy valaki jönn, és részt akar venni a mi kis ügyünkbe. 
- Nem hiszem, hogy jó ötlet, ha mindenkinek elmondjuk - komorodtam el. 
- Ne most játssz apukát, kell a cucc - zavarodott arckifejezésem láttán folytatta - fegyver nélkül nem megyünk. 
- Nem akarom, hogy bárki is megsérüljön - szavaztam a terv ellen. 
- Mondtam, hogy ne most játssz apukát. Vissza akarod szerezni a lányt, vagy sem ?
- Persze, hogy igen, de akkor se kell teljes harci felszerelésben menni, és legyilkolni mindent és mindenkit. Kinőttünk mi már ebből. 
- Ezt nem lehet kinőni, ez egy velünk született tehetség. 
- Hogy ahova megyünk ott csak a baj van ?
- Nem, hogy ahova megyünk ott mindig van lövöldözés, és balhé - halvány mosoly jelent meg az arcunkon. 
-  Tisztára  mint a Kereszt Apa - röhögött fel  hangosan, de ekkor megszólalt a kapucsengő. 
- Ez gyors volt - konstatáltam. 
- Zayn már csak ilyen, pontos és profi.



Írj egy kommentet, hogy te lehess a Hét Hercegnője!

10 megjegyzés:

  1. Kedves Toffie!
    Köszönöm,hogy én lehettem a hét Hercegnője! <33333
    Szóval,ez a rész szerintem az egyik legeslegjobb volt, amit ide valaha kiraktál, na jó túloztam. Az összes rész ugyan ilyen izgalmas és esemény dús volt, szóval nagy taps neked!
    Remélem, hogy Harry megmenti Lizt. <33333
    Puszi: Tina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Cristine Tina S.,
      Örülök, hogy tetszik :) És én köszönöm, hogy írtál, és ezáltal megválaszthattalak :)♥
      Reménykedjünk a legjobbakban ;)♥

      Ölelés a tanyáról, Toffi

      Törlés
  2. Imádom, és egyre izgalmasabb :3 Nagyon jó rész lett és a végét szinte végig nevettem. :) Harry a kis hős...aww *-* Nagyon várom a kövit :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves R. Aniee,
      Örülök, hogy ennyire tetszik :)♥

      köszönöm hogy írtál ♥

      Törlés
  3. Jézusom!Annyira jó rész lett.
    Harry nagyon aggódik Lis miatt.
    Kiváncsi vagyok mi lesz ebből a kimenekítős dologból de remélem minden jól alakul majd.
    Fantasztikusan és csodásan írsz :) ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Nelli,

      Harold már csak ilyen, de lesznek majd még itt gondok ;) - ha rajtam múlik :D
      Köszönöm ♥

      Törlés
  4. Wáóóóóóó. Ezért megérte várni.
    Az első sokk a design láttán ért. Valami eszméletlen lett!
    A második sokk pontosan akkor, mikor szóba jött az, hogy a nagy Harry Styles SZERELMES.
    A harmadik sokk, akkor mikor kiderült, hogy Louis az elrabló.
    A negyedik akkor, mikor kiderült, hogy Harrynek felesége volt.
    Az ötödik pedig, mikor megtudtuk, hogy megcsalta Louis-val.
    Most komolyan, Toffie. TE MEG AKARSZ ÖLNI?!
    A legközelebbi résznél készenlétbe állítom a telefonomon a vésztárcsázót. ��
    ELKÉPESZTŐEN JÓ LETT. ÉS IMÁDOM, ÉS TÉGED IS. ♥♥♥♥
    Nem, nem kiabáltam csak hangosan írtam. :)
    Lávollak,
    Xxx.En.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia,
      nekem az egyetlen sokk azt volt, hogy láttam írtál :) Ami nagyon jól esik :3♥
      És nem, nem tervezem az olvasóim kivégzését :) de így legalább most már látom, hogy nem olyan unalmas a sztori mint az hittem :)♥

      Köszönöm hogy írtál :)
      Ölelés a tanyáról, Toffi

      Törlés
  5. Drága Toffie!
    A napokban találtam rá a blogodra és minden elismerésem, mert egy hihetetlenül jó sztorit hoztál össze! Tele van a tökön őszintén szólva a 1D fanfictionekkel igaz te azt írtad hogy ez nem az de akkor Harry Styles-nak más nevet kellett volna adni mert AKKOR nem nevezhető fanfictionnek. De amit írsz történetet az nagyon egyedi. Hogy pattant ki ilyen a fejedből? Eszméletlenül jó az egész. Hihetetlenül tetszik és ahw ez a rész elképesztően ahw volt *-* Na ezt jól megmondtam! :D De na imádom , IMÁDOM! Fantasztkius, FANTASZTIKUS és még egyszer F.A.N.T.A.S.Z.T.I.K.U.S.S.S.!!!!! *---*
    Már nagyon várom a folytatást!!!
    Üdv.: Új olvasód Happy Girl xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Happy Girl,

      Nagyon, nagyon örülök, hogy ennyire tetszik, és igazad lehet ebben a fanfictiones dologgal, de már javítottam is oldalt ;)
      A sztori elég vicces módon született, kompletten megálmodtam az egész megvásárlós dolgot, a többi meg a filmmániámmal köthető össze :)♥

      Ölelés a tanyáról, Toffi

      Törlés