29 augusztus, 2014

Mikor a rossz csőstül jön - 08.

Olvasók!
Vissza tértem, egy kicsit zavaros résszel. De nem akartam két részre bontani ezt a folyamatot, mert akkor már nagyon húzott lenne a történet, azt meg nem akarom , hogy unjátok. Kicsit csodálkoztam, hogy az általában 6-7 komment helyett, csak három lány írt. Köszönöm nekik is, külön. Meg azoknak is akik legalább pipáltak :)
Lassan itt az iskola így még nem tudom, hogy hogyan is lesznek majd a részek. De igyekszem. Töröm a buksit ;)
Ölelés a tanyáról, T.
----------------------------------------------------


A bárszéken ültem, és a pulton könyökölve támasztottam a fejem. A szemeim kocsányon lógtak, ahogy a tánctól izzadt Harry, a fehér trikójában sürög forog az italok között.
- Ne nézz, zavar! - szólalt meg hirtelen, mire elnevetem magam.
- A nagy Harry-t zavarja valami...hmm. - bólintok elismerően.
- Tessék! - tolt elém egy long drinkes pohárban, valami kékes italt.
- Mi ez ? - nevetek a felismerhetetlen lötty láttán.
- Ne kérdezz, csak idd meg...- utasít.
- Igenis főnök! - egybe lehúzom az italt, ami bele telik pár másodpercbe. Az italt erősen marja a torkomat, így amikor leteszem a poharat, köhögni kezdek.
- Nem egyszerre...- csapta homlokon magát Harold.
- Ez ritka szar volt - mormogom össze szorított szemekkel, és várom, hogy az égető érzés eltűnjön.

 ***
Fordulnék de nem tudok. Mi a franc ?
Melegem van, és a lábaimat simogatja a selyem, vagy szatén ágynemű. Kinyitom a szemeimet. Egy komód van előttem, és az mellett egy bőrfotel. Ismerem én ezt a bőrfotelt, valahol már láttam. Jaj, az nem lehet.
Felemelem magam előtt a takarót. Hisz ez nem az én pólóm. Ahogy aggodalmasan mocorgok egy erős kar még jobban megszorít. Eddig fel se tűnt, hogy valaki átölel. Ficánkolva, de végül sikerül megfordulnom, és szembe találom magam egy égő zöld tekintettel.
- Hercegnő...- sóhajt. -A korán kelés nem az én asztalom.
- Bocsánat.- sütöm le a szemem. -Csak hirtelen nem tudtam hol vagyok.
- Szerinted sikerülne bárkinek is elvinnie mellőlem?
- Remélem nem. - mosolygok.
- Aludj még...- könyörög, de nem tudok eleget tenni a kérésének.
- Már felkeltem.
- Akkor hagyj engem aludni - morogja.
- De az unalmas - hisztizek , mint egy kislány.
- Jó fent vagyok én is - sóhajt lemondóan, mire nekem egy széles vigyor terül szét az arcomon.
- Hogy került rám ez a póló ? A tied ?
- Mivel a ruháidba szaladtál bele a parton a vízbe, és nem akartam, hogy csurom vizes legyen az ágynemű így gondoltam leszedem rólad, és felöltöztetlek. Kellemes élmény volt látni, hogy nem volt a felsőtesteden semmi - már a mondtad felénél vér vörös lettem, és ezt csak tovább fokozta. Nyakhajlatába fúrtam piruló arcom, mire felnevetett.
- Túl sokat ittam - motyogtam.
- Egy kicsit.
- De ugye ... mi ... nem ?
- Dehogy. - elnevette magát. Ezt most hogy értsem?! A homlokomat ráncoltam, mire egyből egy lusta mosoly jelent meg csodás arcán.
- Tudod - simított végig állam vonalán. - Szeretem ha a lányok emlékeznek az estére, amit velem töltenek.
- Ó...- a szemöldököm felemelkedett. - Biztos sokan voltak már- taglaltam, mire ismét elnevette magát.
- Ne játszd a féltékenyt, mert azt nem szeretem, és különben is neked nincs is miért - korhol. Mik ezek a hangulat ingadozások ? Ember szedj gyógyszert!
Kibújtam a karjaiból, és feltépve a takarót magamról, felálltam és a fürdőbe indultam. Hajamat a csuklómon lévő hajgumival egy kontyba fogtam, majd jéghideg vízzel megmostam az arcom.
- Hát köszönöm az estét...- kezdtem bele a monológomba, és szemeimmel a ruháimat kerestem.
- Elmész ? - aggódó hangja megmosolyogtat.
- Igen! Szeretnék lezuhanyozni, átöltözni, és ilyenek.
- Zuhanyozni itt is tudsz ....- kezdi el, de közbe vágok.
- Nem tudod, hol vannak a ruháim ? - arcára nézek, és látom, hogy ideges, mert közbe szóltam.
- Végig hallgatsz, vagy a kurva ruháidat fogod keresni ? - ideges. Hangulatingadozás level Harry.
A szoknyámat sikeresen megtaláltam, de a felsőmnek nyoma veszett. A cipőmet is felhúzom a lábamra, és végül a fotel alatt megtalálom a narancssárga ruhadarabot. Haroldnak háttal állva lekapom a pólóját, és belebújok a sajátomba. Nem egy egyszerű feladat, de igyekszem. Megfordulva egy kitágult szempárral találkozom, és tudom, hogy meglepődött.
- Azt hiszem ennyi...- nézek körbe tanakodva. - Hát további szép napot Harry.- dobok neki egy puszit, majd elbalettozom az ajtóig.
- Komolyan így fogsz itt hagyni ? - nézz rám keserűen, mire lejjebb vezetem a tekintetem. Elég a takaróra vetnem egy pillantást, tisztám látom az izgalmát.
- Sajnos, nem tehetek az ügy érdekében - vállat rántok, és már az ajtó túl oldalán vagyok.
Soha nem tudhatja meg! Vagy is egyszer igen, de azt nem most.

Remegő testrészekkel estem be a szobám ajtaján. Harry már kétszer is túlfűtött lett tőlem. Vagy is kétszer hozta a tudatomra. Viszont bármennyire is ég bennem a vágy, hogy azonnal ráugorjak, nem lehet. Még nem.
Hideg zuhanyt vettem, ami felébresztett, és minden vágyamat világgá kergette. Felöltöztem és elindultam a reggeliztető felé, útközben pedig bementem a konyhára is , hogy megnézzem a munka beosztásom. 4 nap múlva érkezünk meg Floridához, és addig teljes beosztásba vagyok. Mi ez ?
- Ugye ez csak vicc ? - mormogom magam elé, de Cameron a szakács meghallja és mellém siet.
- Mi történt kislány ? - kérdezi dörmögős hangon, a 59 éves, ősz hajú és bajuszú, fehér-kék ruhás mester szakács.
- Carlos...- sóhajtottam. - Minden nap be kell jönnöm... Reggel 6-tól, egészen...- húztam el a szót, miközben az ujjamat végig húztam a falon lévő fehér lap egyik rácsán. - Este 11-ig.
- Az 17óra ...- döbbent le.
- Emberkínzás.
- Inkább örülj, hogy nem állítalak be mosogatni. Aki nyaralni megy, az előtte dolgozzon is.- förmedt rám egy rettenetes hang. Carlos mögöttem állt, és tudtam, hogy most nagy pácban vagyok.
- Miért kell 17 órát ledolgoznom egy huzamba ?
- Azért mert nem vagy használható 3 napig, és különben is lesznek 10 perces szüneteid minden második órában, szóval ne konyuljon a szád. Értve vagyok ? - bólintással jeleztem, hogy világos, akár a nap.
Carlos elviharzott mellettem, én pedig erős gondolkodásba estem. Mit műveltem, amiért majd hogy nem kiakar nyírni ?
***
A negyedik napomat húzom le, és kezdek nagyon kimerülni. A jónak vélt szünetek, unalmasak és hidegek. Unalmas mert Harry-t azóta, hogy ott hagytam nem is láttam, és hidegek mert zuhog az eső, és rohadtul fúj a szél. Szuper lesz úgy Floridába érni, hogy amint leszállok erről az úszó rémálomról, elfúj majd a szélvész.
Szélvészről jut eszembe, Carlos olyan akár egy időzített bomba. Nem tudok úgy hozzá szólni, hogy rá egy másodpercre ne ordítson, vagy küldjön melegebb éghajlatra, miközben fikázza a szakmai tudásom. Hát köszönöm szépen, a jó főnök és alkalmazott viszony nálunk eltűnt.
Florida partjához érve már izgatottan vártam a leszállást, és azt , hogy eltölthessek ezzel az elveszett báránnyal pár napot. A szobámba pakolásztam a maradék ruhámat egy kisebb bőröndbe, és minden szükségesnek vélt dolgot mellé raktam. Tetőtől talpig felöltözve, a legjobb formámat hozva - úgy, hogy még a hajam is rendesen állt- tipródtam a a levezető híd melletti kis oszlopnál. Már délután négy volt, és két órája csak itt szenvedek. Mi a franc történt ?
A földön ültem és vártam. Nyomkodtam a telefonom, a bőröndömet lökdöstem, akár egy hatéves, de a várva várt szőke - az én esetemben barna - herceg csak nem jött. A hercegnő pedig kezdett bedühödni.
Csapott; papot magam mögött hagyva, trappoltam a 169-es szoba felé. A fehér ajtó nem jelentett kihívást, és még azt sem hogy a szél úgy süvítet, majd hogy nem neki estem. Feltépve a zárat, rontottam be a helyiségbe, akárcsak egy húsra éhezett oroszlán.  Amilyen lendülettel estem be, olyannal is torpantam meg. A szoba rendezett, tiszta. Mintha senki nem lenne itt. Vissza léptem és jobban meggyőződtem arról, hogy tényleg a 169-es szobában vagyok. Ez Harry szobája hót biztos.
- Lisa...- mordult fel mögöttem valaki. Pördültem a tengelyem körül, és szembe találtam magam a pocakos illetővel.
- Hol van Harry ? - bukott ki belőlem, mire egy széles vigyor jelent meg az arcán.
- A pénzeszsák eltűnt?
- Mit csináltál vele ? - valamiért meggyőződésem volt, hogy Carlos háttere nem egy biztos pont. Láttam nem egyszer, öltönyös, fura fazonokkal beszélni, és nem a kedvességtől sugároztak.
- Én semmit!- emelte fel maga előtt a kezeit, védekezés kép.
- Akkor hol van ? -akárcsak egy anya mikor eltűnt a kisfia.
- Nem tudom, viszont ha nem visz el egy órán belül akkor bomlik a szerződés....
- Hogy mi ? - tágultak ki a szemeim. - Nem, az nem lehet. Biztos , hogy elfog jönni. Ebbe biztos vagyok. -magyaráztam. Inkább magamnak mint Carlosnak, de tudtam, hogy Harry nem tenne velem ilyet. Nem hagyna cserben.

***

Carlos irodája felé lépkedek, kisírtam még a maradék vízraktározásaimat is, így már nem érhet váratlan meglepetés. Kócosan, égő szemekkel kopogtam, majd léptem be. Carlos és egy újabb lenyalt hajú öltönyös fickó a fehér bőr kanapén terpeszkedtek és whiskeyt szürcsölgettek.
- Lisa! - kiáltott föl Carlos. -Micsoda meglepetés.
- Még részemről ...- húztam el a szám.
- Van még kevesebb mint tíz perce a barátodnak . - vigyorra épp olyan letörölhetetlen volt, mint az én csalódottságom.
- Nem fog elvinni - suttogom.
- Hát ebbe aztán mind a ketten biztosak vagyunk - nevetett fel.
- Akkor viszont bemutatnám neked a legjobb üzlettársamat, Mr. Joey Franta - az említett fickó felállt, a kezem után nyúlt, majd a kézfejemre egy csókot nyomott. Fúj.
- Lisa, vele fogsz elmenni .- csapta össze kezeit Carlos, mire megráztam a fejem.
- Azt hiszem, inkább maradok a hajón.
- Nem Drága, fizettem érted, szólva velem jössz .- vágott közbe Joey.
- Azt hittem Harry már eleget adott neked.- utaltam ezzel a  2 millió dollárra.
- Kussolsz, és mész. Ennyi - össze rezzentem a hangra. Szemeim könnyesek lettek, és éreztem, hogy semmi jót nem várhatok.
- Remélem bírod a tempómat, mert különben nem állok jót magamért ...- komoly tekintettel mért végig, majd az öltönyét igazgatta.
- Milyen tempót? - kérdeztem vissza.
- Drágám, tudod a sex terén én nem ismerek határokat. Ott és akkor foglak megdugni ahol akarlak - lefagytam.
- Nem, biztos hogy nem! Carlos ?! - fordultam utolsó menedékem felé, de Ő sajnos nem az pártomat fogta.
- Sok pénzt kaptam érted kislány, ne hozz zavarba - megint az arcán van az a gúnyos, idióta mosoly.
- Most pedig szedd a cuccod, nem szeretem ha egy nőre kell várni! - indult meg Joey.
- De én ... nem... én... - dadogtam.
- Te mi ? - kérdezett vissza idegesen Carlos. Szemeimet lesütve, égő vörös fejjel, tördeltem az újjajimat. Az utolsó lehetőségem. Az egyetlen mentő öv.
- Én még sz...- a mondatom félbe szakadt, mivel egy félholt ember esett be az ajtón. Vérző orral, szakadt ingben, felduzzadt szemöldökkel. Az ajtót használva támasztéknak, próbált egy helyben maradni. Olyan volt mint aki hulla részeg, vagy akit hullára akartak verni.
- Harry ? - nyüszítettem.   

--------------------------------------
A Hét Hercegnője :
Nagyon nagyon jó lett.:) Imádom a történeted, egyedi, nem sablonos és csodásan írod. További jó írást és nagyon várom a kövit :*
- R.Aniee

*légy te a következő hét hercegnője! kommentelj!*

8 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nagyon tetszik a történeted! Kíváncsian várom, mit hozol ki belőle. :D
    Puszi: Dolores

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm hogy én lehetettem a hét hercegnője, megtisztelő :3 Ismét fantasztikus rész lett, piszok izgalmas. Kíváncsian várom a kövit :*

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Nagyon jó lett, és izgalmas. Imádom ezt a blogot. :3 Kíváncsi vagyok, hogy ezek után mi fog történni, szóval csak így tovább, és siess a kövivel! :)
    Puszi, ~E

    VálaszTörlés
  4. Oh my god! O.o
    Carlos komolyan összeverte Harryt, hogy valami seggfej vigye el Lisat és a két milla mellé még szerezzen pénz? :O
    Egyébként törpisztikus lett, imádtam. :D
    Várom a kövi részt, siess veleee! ;) ^^ <3
    Xoxo

    VálaszTörlés
  5. Nem jutok szohoz komolyan. 1. Valaki hogy tud ilyen kurvajol irni? 2. Legalabb Harry itt van*-* fuu de piszkosul jo lesz ez a blog. Varom a kovetkezo reszt!:)

    VálaszTörlés
  6. Szia. :)
    Hát azt kell mondjam, ez kicseszett zseniális. Egyszerűen imádom.
    Olyan cuki a kapcsolatuk és imádom, hogy Lisa nem adja könnyen magát.
    A vége meg... Jézusom, szegény Harry bébi. :(
    Remélem nem olyan súlyosak a sérülései és nem marad nyoma. Kinyírlak, ha kinyíratod!
    Az a Joey Franta meg elég konkrét... Fú, de szánalom, hogy Carlos csak úgy nekidobná a lányt, mint egy rossz ribancot...
    Siess a következő résszel, már alig várom! <3
    xoxo: ~ Purple Strawberry

    VálaszTörlés
  7. Nagyon jó. Nekem igen is tetszik . Van benne rengeteg romantika,érzelem ,egy kis humor és a szereposztás is nagyon tetszik .Nagyon sajnálom Lisát,hogy el kell menjen azzal a hülye, idiota férfival kérdezés nélkül........ de nagyon remélem hogy nem esik bántódása Lisának és hogy Harry minél hamarabb odaér ,hogy kimentse a pácból Lisát . Várom a következő részeket és további szép napot! xdso :) Heni

    VálaszTörlés