12 december, 2014

Erő - 19.

Helló Mindenki,

Első és legfontossabb, hogy nagyon sajnálom a késést. De úgy elvagyok havazva, hogy örülök, hogy letudok ülni. Remélem elnyeri a tetszéseteket a rész ♥ És nagyon köszönöm a rengeteg pipát, és kommenteket, amint lesz időm, mindre válaszolok :) Csatlakozz a csoporthoz

Ölelés a tanyáról ♥

A hét Hercegnője: Kincső Falussy

Szia! :)
Tegnap találtam rá az oldaladra, és meg kell, hogy mondjam, miután elolvastam a Prológust, és láttam a fejlécet, nem tetszett a blog, mert nem bírom a One Directiont, és azt hittem, hogy ez is egy sablonos "összejöttem Harry Stylessal" szerű fanfiction lesz. Persze győzött a kiváncsiságom, és tovább olvastam. Egyre jobban megszerettem Harry karakterét, és nagyon tetszenek ezek az akciódús részek. Meg kell, hogy mondjam: IMÁDOM! :)) <3 Lendületesen, kördülékeny, izgalmasan, szerethetően írsz! Csak úgy iszom a szavaidat! Iszonyatosan imádom, eddig sosem találkoztam ehhez hasonló bloggal. Nem csoda, hogy ennyire látogatott ez az oldal, remélem egyszer az enyémnek is ilyen sikere lesz. :D Mindenkinek csak ajánlani tudom, sok sikert a folytatáshoz, *hatalmas öleléééés* Kincső :))

***


Felhúzott nedves térdekkel, és patakokban folyó könnyekkel... Így vártam a rám zúduló kérdéseket, és az ordibálást ami a három fiú között fog lezajlani. Szapora levegő vételeim miatt, inkább hasonlítottam egy fulladó francibulldoghoz, mint egy 22 éves lányhoz. Bambán néztem előre, a fejemben pedig ezer, meg egy gondolat cikázott. Kérdések sokasága merült fel , s a választ egyikre se tudtam igazán. Figyeltem, ahogy a sérült Niall mint egy puma, ugrott ki a járműből, majd azonnal az autóból éppen kiszálló Harryhez rohant. Látszott, hogy a göndörnek egyből leesett : valami itt nincs rendben.
Szavakat tudtam csak kivenni a beszélgetésből, de őszinte leszek, nem foglalkoztatott miről beszélnek, holott tudtam, én vagyok a téma. Zayn a sérült lába ellenére, féloldalas ülésbe tornázta magát, majd hatalmas kezét a felhúzott térdemet átkaroló kezemre tette.
- Minden rendben lesz kislány ?! - egy féloldalas, halvány mosoly jelent meg enyhén borostás arcán. Barna bőre kitűnt az ír származású fehér, és az átlagos angliai srác bőrszíne mellett. Sötét haja keretet adott az arcának, míg hosszú, dús szempillái a csokoládé barna szemeit vették körül. Ajkai tökéletesen illetek férfias arcához, és ha akartam se tudtam volna, nem megnézni minden centijét.
Viszont válaszom, csak egy bólintás volt, és egy laza mozdulat, amivel a könnyeimet tüntettem el, nedves arcomról. Csurom vizes voltam, és ez kisebb közérzetzavart okozott.
- Lisa! - ordította a nevem valaki kívülről, majd hirtelen tépődött fel mellőlem az ajtó. Összerezzentem az eseményektől, s a karomnál kirántó Harold csak tetőzte ezeket.
- Te teljesen megőrültél ? - szólt durván, majd látván megszeppent arckifejezésem, vissza váltott rükvercbe. - Jól vagy? - kétségbe esett hangja simogatta a szívem minden kis szegletét, így kétség nem fért hozzá, hogy azonnal karjaiba másztam. Olyan erősen szorongattam az inget amit viselt, hogy nem is csodálkoznék, ha utána újra kellene vasalni. Egyik erős karját a derekam köré csavarta, míg a másikkal a hajamba túrt, és még jobban a mellkasához szorított. Heves légzésem, percek alatt nyugalmas állapotba váltott, s a könnyeim is elapadtak. Harry jelenléte olyan volt mint egy nyugtató, egy levélnyi, jó erős nyugtató.
- Ugye nem esett semmi bajod ? - suttogta bizalmasan, s közben gyengéden simogatta a hátam.
- Nem - motyogtam mellkasának, reménykedve, hogy meghallotta.
- És most mi lesz ? - törte meg a "meghitt" pillanatot, Niall zavarodott hangja, mire Harry azonnal elengedett, de a derekamat továbbra is közel, a testéhez tartotta.
- Azt mondtad, jönnek. Hát akkor mennünk kéne - Harry hangja laza volt, és egy csepp aggodalom se jött afelől, hogy akár másodpercek kérdése és befordul a kihalt utcába pár autó, hogy aprólékot csináljanak belőlünk.
- Hova ? - kezdett el beszélni Niall, a kezét pedig az ajtónak támasztotta.
- Emlékszel még a helyre, ahol mindig ittunk ? - a szőke azonnal bólintott. - Oda.
- Te tudod - csukta be az ajtót, majd beindította a motort. Harry kézen fogott, és az autója felé lépdeld, két irányba folyattuk az utunkat, majd ahogy beszálltunk, mi is azonnal elindultunk.

Eltiporva és becsapva éreztem magam, ezt a kombinációt egy kis "csak a gond van veled" mondat fűszerezte. Sóhajok egymás utáni sorrendben hagyták el a szám, s a sírás miatt mindegyik szaggatottra sikeredett. Hiába parkolt már le az autó, kiszállni akkor sem voltam hajlandó. Kényelmesen, beburkolózva a saját kis végtagjaimba, teljes nyugalomban ücsörögtem. Ritkán pislogtam, és csak az ablakon keresztül bámultam, az utcát, és a rajta kószáló embereket. Hirtelen egy meleg kéz telepedett az enyémre, így oldalra fordítottam a fejem.
- Be kellene mennünk, és örülnék ha átöltöznél - szólalt meg, majd biztatáskép megszorította a kezem.
- Elhoztad a bőröndöm ?
- A kocsi csomagtartójában van - bólintott. Mivel a szállodai szobában annyira nem pakoltam ki, így biztosra mehettem afelől, hogy mindent megtalálok a táskámban. Még is valahogy nehezemre esett az első lépés megtétele. Olyan fáradtnak, és tunyának éreztem magam, hogy még ahhoz is sóhajok kellettek, hogy egyáltalán kinyissam az ajtót
Niall és Zayn már az ajtóban ácsorogtak, majd ahogy megjelentem el is indultak befelé. Követve őket léptem én is be, a fahéj illatú helyiségbe.
- Miben segíthetek ? - szólt hozzánk egy negyvenes éveiben járó, vörös tüsi hajú nő, mire mind hárman oda kaptuk a fejünket. Hebegve, habogva próbáltunk valami értelmes mondatot kinyögni mikor Harry sétált be az ajtón.
- Velem vannak - vetette oda lazán a nőnek, mire az csak végig mért minket.
- H! - lépett ki a pult mögül, majd megközelítette a göndört, és egy hatalmas ölelésbe fogadta. Egy kicsit összerándultam legbelül.
- Rég láttalak Lora - lelkesült a fiú, mire mindkettőjük lazán elvigyorodott. Egy halk, de annál erőteljesebb köhintést erőszakoltam ki magamból, mire mindketten felénk kapták a  fejüket.
- Ó, igen! Ők itt a barátaim Niall, és Zayn - mutatott a két fiú felé, de Lora csak a homlokát ráncolta.
- Niall.. Niall... Várjunk csak - csapta össze a tenyerét. - A kis falánk fiú - Zayn hangosan nevetett fel, mire Niall oldalba vágta, majd közelebb ment a vöröshöz és két puszi után megölelte.
- Azt hittem már fel se ismersz.
- Hát olyan vagy mint egy múmia. Mi ez a kezeddel ?
- Hosszú - vágott közbe Harry.
- És te pedig ... - pillantott felém.
- Lisa , Lisa Fosters - nyújtottam a kezem, mire a nő elvigyorodott.
- Ugyan már, ne hülyéskedj - szorosan megölelt. Kellett pár másodperc, hogy ne úgy áljak mint egy fadarab, de ahogy leküzdöttem ezt, vissza öleltem Lorat.
- Szóval Lisa - pillantott hátra Harryre.
- A barátnőm - mosolyodott el a göndör, s az arcom mint a paradicsom változtatta a színét.
- Gratulálok, aztán neked pedig kitartás - kacsintott rám, mire felkuncogtam.
- Hé! - szólalt meg Harry, de nem foglalkoztunk vele.
- Amúgy is miért vagy te csurom vizes ? - nézett végig rajtam, mire egy picit elszégyelltem magam.
- Kellene három szoba ...- kezdett bele a göndör, de Lora mint akit puskából lőttek ki, lépdelt a pult mögé.
- Van két darab ... nem is három - motyogott magában, majd kipakolta a kulcsokat a pult lapjára. - Harmincnégy, huszonkettő, és a hatos.
- Istennő vagy - markolta el őket Harry, majd elindultunk a lift felé.
- Ezt megmondhatnád Lucasnak is - nevetett fel kínosan a vörös, s már is tovább dolgozott.
- Miért van az, hogy bárhova megyünk, téged mindenki ismer - pislogok fel rá, már a piros szőnyeggel bélelt kabinba zárva.
- Mondtam már, életem az utazás - egy gyors csókot lehelt ajkaimra, majd elmosolyodott ahogy meghallotta a két fiú cuppogását a hátam mögül.
- Na haladjatok - adta ki a "parancsot", majd a cuccaikkal együtt útjukra engedte a bicebócát, és a múmiát.
Mi is elsétáltunk a kulcsunknak megfelelő ajtóig, majd kattant a zár és már bent is voltunk. Cuccainkat lepakoltuk a kanapéra, s mély sóhaj hagyta el a szám. Harry rám kapta a tekintetét, majd zavarodott arckifejezésre váltott. Minden sejtem azon volt, hogy ezt a mai napot jó messzire eltárolja az agyamban. Elakartam felejteni, egy rossz álmot akartam kreálni belőle... de problémám süket fülekre talált.
- Menj öltözz árt, aztán lemegyünk kajálunk - lépett el mellettem, s egy puszit adott a homlokomra.
Olyan volt mint egy apuka, aki vigyázz a három gyerekére, annyi baj volt csak benne, hogy én nem egy kislány akartam mellette lenni, hanem egy nő, akire szüksége van.
- Harry - szólítottam meg, mire megpördült a tengelye körül. Féloldalas mosollyal méregetett, s szemei is csillogtak a kíváncsiságtól. Nem törődve, hogy vizes vagyok, vagy, hogy mennyire is nevetséges amit csinálok, közelebb lépkedtem hozzá.
- Mit csinálsz ? - tudakolta játékosan, míg én a mellkasánál fogva hátrább toltam, míg végül bele nem ütközött az ágy szélébe. Kényszerítettem, hogy helyet foglaljon, majd amit leült az ölébe másztam, lábaimmal mellette térdelve.
- Idáig tetszik - mért végig, majd ahogy erőt vettem magamon, folytattam tovább. Kezeimet hátra vezettem göndör tincseihez, majd megmarkolva azokat felfelé billentettem az arcát. Morgott egyet, míg mosolyom szélesebben pompázott. Válasza egy erőteljes markolás volt a fenekemnél.
- Ketten játsszák ezt a játékot - suttogta nyakhajlatomba, majd megharapta a puha bőrt. Nem, Lisa koncentrálj, neked kell most irányítani - suttogta a tudat alattiim, de Harold összes érintése alatt, egyre jobban estem szét.
Végig csókolta a nyakamat, majd az államat, végül pedig a szám sarkában állapodott meg. Várt, türelmesen. Zöld szeme, mint a kincset úgy fürkészet, kapkodta a tekintetét, hol a szemembe nézett, hol a számra bámult.
- Nem tudom, hogy csinálod - nyögtem ki, majd ajkaira tapadtam. Először elmosolyodott, de pár másodperc múlva, már erősebben szorított a mellkasához, és úgy falta az ajkaimat, mintha élete első, és egyben utolsó csókja lenne. Nyelve szaporán invitálta az enyémet, s amint egymásra találtak, csak még jobban elvadultunk. A szoknyám úgy ahogy volt, csak egyre jobban gyűrődött felfelé, míg a pulóverem lecsúszott az egyik vállamon. Harry kezei levándoroltak a bokámhoz, és kicsatolták a szandálom csatjait. A fekete csoda egy hangos koppanás keretében találkozott a parkettával, míg a csókunk egy percre se maradt abba.
- Biztos, hogy tovább szeretnél menni ? - szakadt el tőlem egy percre.
- Tessék ? - zavarodottan távolodtam hátrébb, majd elszomorodva folytattam. - Akkor tényleg csak a szüzességem kellett ? - az enyhe csalódottság átfutott a testemen, s kezdtem el kimászni az öléből.
Hosszú ujjai a csípőm bőrébe mélyedtek, s hirtelen fordított maga alá. Szoknyám kettőnk közé préselődött, míg a felsőm a nagy lendülettől felcsúszott egészen a melltartómig.
- Ha hülyeségeket beszélsz, ideges leszek - szűrte, keményen a fogai között. - És azt egyikünk se szeretné.
- Akkor miért nem vagy képes ...
- Mert az elején elsiettetem a dolgokat, és nem akarom , hogy azt hidd, csak meghúzni akarlak.
- Ó - lepődtem meg.
- Mert szerinted ilyen lennék ha nem kívánnálak ? - csípőjét ellenem nyomta, így egy halk sóhajt csalt ki belőlem. - Ilyen lennék, akár hányszor csak meglátlak? - ismételten éreztem.
- Harry - nyöszörögtem alatta.
- Hát akkor kezdjünk neki - suttogta kéjesen a fülembe, mire elmosolyodtam, és minden porcikámat átadva neki, fordítottam a helyzetünkön, és nevetve szabadítottam meg a ruháitól.

9 megjegyzés:

  1. Halihó!
    Eszméletlen jó rész lett, nagyon tetszik. Alig várom a folytatást.
    Puszi: Dolores <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Dolores,
      Nagyon köszönöm, hogy elolvastad :) Sietek a kövivel :*♥

      Törlés
  2. Ahhh, hat ez tovabbra is tokeletes. Imadom. <3
    Igy tovabb, siess a folytatassal. ;)
    Puszi: ~ Purple S.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Purple S.
      Örülök, hogy így gondolod, és köszönöm :)♥

      Törlés
  3. Szia! Iszonyatosan jol irsz! Meg eri varni a reszekre! Ez az egyik kedvenc blogom! Sose lehet megunni! Kerlek sisess a kovi resszel mert nagyon izgulok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia,
      Köszönöm, hogy bekerűlhettem a kedvencek közé :) igyekszem ott is maradni :)

      Törlés
  4. Na jó. oké, Én nem olyan rég bukkantam rá erre a blogra és hát nagyon hamar megszerettem. eleinte egy nagyon sablonsztorinak gondoltam, de nagyon nagyot tévedtem. Rengeteg blogot olvasok, rengeteget szeretek és biztosan állíthatom, hogy ez a blog is felkerült a top 10-es listámra, ami nagy szó, mivel ha jobban megnézem a listát, akkor biztos, hogy kijön 100-150 blog, amit folyamosan hétről-hétre olvasok. rengeteg időmet elveszi, de nekem megéri, ha ilyen jó blogokat olvashatok, mint ez itt.
    Nagyon várom a következő részt. sok sikert a továbbiakban is az íráshoz,soha ne hallgass azokra, akik esetleg leszólják a munkádat. Ne hagyd abba addig, amíg van akár egy olvasód is. Én garantálom neked, hogy egy olvasód mindig lesz a saját személyemben.
    Szóval hajrá, ne feledd, rengeteg olvasód lesz egészen addig, amíg blogolsz, mert van tehetséged hozzá.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Bocipoci,
      Elsőnek is nagyon köszönöm, hogy vetted a fáradtságot és írtál nekem, másodiknak nagyon örülök, hogy benne lehet a saját kis 10-es toplistádba, nagyon megtisztelő :) Utolsó sorban pedig, nagyon köszönöm, hogy olvasól, és itt vagyok, és remélhetőleg leszel is még jó sokáig :)

      Törlés
  5. UU, én lehettem a hét hercegnőjee! ˆˆ Nagyon szépen köszönöm, további sok sikert, mellesleg nagyon jó rész lett! <3 <3 :* *öleléés*

    VálaszTörlés