05 október, 2014

"Mert Ő nem csak egy csaj ..." (+16) - 12.

A Hét Hercegnője : 

"Hu hallod, hazudnék ha azt mondanám nem vagy tehetséges. Van benned fantázia bőven és izgúlva várom a következő részt is, mint mindig. ;)
- Panni Major "

----------------------------------------------------

Harry Styles

Félórányi vezetés után megérkeztem az adott címre. Még az autóban ülve előhalásztam a telefonom, és újra megnéztem a leírt sorokat. Vissza csúsztattam a zsebembe a készüléket, majd a táskával és az útközben beszerzett Whiskey-vel tettem meg az utat a társasház bejáratáig. Megnyomtam a 13 lakáshoz tartozó kapucsengő gombját, s vártam. Ideges és izgatott voltam. Minél előbb megakartam tudni milyen információk állnak a rendelkezésemre, és ki miatt kell a legjobban aggódnom. 
- Nyitva! - szólalt fel egy ismerős hang a hangszóróból, mire elmosolyodtam. 
Beérve a halba elindultam a lift felé, s megnyomtam a megfelelő gombot. Az ajtó záródót, majd pár másodperc leforgása alatt újra kinyílt, én pedig egy hatalmas nappali szélén találtam magam.
Minden szürke és matt volt, tele elektronikai kütyükkel. Meg se kellett volna lepődnöm ezen, még is kicsit frusztrálónak tartottam a rengeteg pizzás dobozt és üveges kólát a földön, a kanapé mellett.
- Szevasz' milliárdos! - lépett elém a szőkeség, és egy baráti ölelésbe vont.
- Niall - megkönnyebbült sóhaj hagyta el a szám, s mosoly jelent meg az aggodalmas arckifejezésemen.
- Hoztam egy kis ajándékot - nyújtottam át neki az üveg italt, amit egy vigyor mellett, boldogan tanulmányozott.
- Hát, rám is fér egy ital - jelentette ki, majd két poharat halászott elő és töltött mindegyikbe. Jeget ejtett a pohár aljába, s a kezembe nyomta az egyik üvegpoharat. Koccintottunk, majd lehúztuk a nedűt. Niall csak még szélesebb mosollyal konstatálta az ital minőségi ízét, majd újra töltött magának. Engem is kínált, de mivel még vissza kell vezetnem a hotelhez így nem tartottam biztos ötletnek.
- Na, mit találtál! - türelmetlenkedtem, mire felnevetett.
- Nyugalom szépfiú... Inkább mesélj, mire kellett ez neked - mondandója közben belehuppant a bőrszékbe, és a három monitoros számítógépén már is elém tárta a kívánt adatokat.
- Ugye nem csavart el a fejed ez a kis hölgy - a monitoron megjelent Lisa arca, és számtalan lesi fotó róla. Adatok, iskolai papírok, és egyéb információk, fölösleges és hasznos dolgokkal. 
- Ismersz - túrtam bele a hajamba majd elmerültem a látványba ami elém tárult. Természetes környezetben készült képek csak jobban kihangsúlyozták gyönyörűségét, és a haragom egy perce elszállt.
- A hölgy Elisabeth Cara Fosters, 1992. március 14- én született Spanyolországban. Hmm - gondolkodott el. - Egy kicsit fiatal korosztályban mozgol haver... nem ? - felnevettem.
- Ha tudnád milyen egy kincs - ábrándoztam, mire Niall csak csillogó tekintettel vizslatott.
- Még soha nem láttalak ilyennek, már vagy 18 éve ismerlek és még egyszer sem voltál így oda egy csajért.
- Mert Ő nem csak egy csaj! Olvassuk tovább - adtam parancsba, mire ismét mosolygott.
  Semmit sem változott, az évek alatt. 
- Viszont azt magyarázd el mi közöd lett neked a Spanyol és a Mexikói maffiához?!

Vissza felé vezető úton kicsit nagyobb sebességbe kapcsoltam, hisz minél előbb magamhoz akartam vonni Lis-t. Így, hogy most már tudom ki Ő és , hogy tényleg semmi köze a Maffiához, teljesen lenyugodtam és már csak a vágy égett bennem. Az Elisabeth név teljes ellentéte a személyiségének, de például a Lisa már-már tökéletes számára. Furcsa, hogy ilyenek gondolok bele ebbe a teljesen lényegtelen dologba. Kicsit túlságosan érdekel : Ő.
Leparkoltam a hatalmas épület elé, átadtam a kocsi kulcsom a felém közeledő egyenruhás férfinak, majd bementem a lengő ajtón. Mosolyogva üdvözöltem a pultnál lévő hölgyet, aki a késői időre nézve elégé laposakat pislogott már. Ahogy meghallotta a hangom egy percre felébredt, de egy vesébe néző pillantással már le is zárta, hogy bejöttem.  A lift krómozott ezüst ajtaja bezárult előtettem, s éreztem ahogy emelkedek felfelé. Mivel már hajnali 2 óra lehetett, kevés reményt fűztem ahhoz hogy ébren találjam a szobában. De valahol legbelül még is éreztem, hogy ez az este most fontos lesz. Bocsánatot kell kérnem azért mert úgy itt hagytam, mint egy darab rongyot, és Ő - és más nő sem- érdemli meg ezt a bánásmódot. Gondolkoztam, esetleg hozzak - e virágot, vagy csokit bocsánat kérő ajándék érdekében, de véleményem szerint csak nevetne rajtam, hisz Ő is és én is tudom hogy nem egy romantikus lány, s én sem vagyok oda érte.
- Lis ? - halk beszédem elveszett a tévéből jövő zajtól, így beljebb jöttem - letettem a táskámat, és a zakókabátomat a fogasra akasztottam. Fekete ingem még mindig betűrve pihent a vastag bőrövem alatt, s kezdtem már egy kicsit ráérezni milyen jó is mikor melegítőben mászkálhatok. A tévét kikapcsolva tudatosult bennem, hogy már senki sem nézi rajta a műsort, így tovább kell keresgélnem a lány után. Mivel a konyhában sötétség uralkodott, így teljesen biztos voltam abban, hogy a szobában van. Ahogy közeledtem a szoba felé csörömpölést hallottam. Az ajtó résnyire nyitva volt, így könnyed szerrel léptem be rajta, majd becsukva magam mögött, arcomra fagyott a mosoly. Lis pizsamában, vörös szemekkel, felborított bútorokkal, és össze tört tárgyakkal mászkált maga körül. A táskája az ágyon és a ruhái rendezetlenül egymásba gabalyodva pihentek. Ahogy észre vette, hogy bejöttem ledermedt, majd ismét keserves zokogásba tört ki. Esetlenül motyogott valamit, majd próbálta a széttört vázát helyre rakni. A kezein megjelenő sebek arra mutattak, hogy nem ez az első próbálkozása, de nem is az utolsó, mivel a váza erőszakosan mindig össze esett. Bár mit várunk egy darabokban lévő porcelán tárgytól. Ijedten lépkedtem felé, majd leguggolva próbáltam remegő kezeit elhúzni a törmeléktől.
- Ne - ne ! - rázta a fejét, majd felpattant és kisietett a szobából. Utána eredtem, egészen a konyháig követtem, ahol végül megtaláltam a konyhacsapnak neki támaszkodva, s a hideg vizet folyatta kezeire.
- Mit csináltál ? - kérdeztem kétségbeesetten, s próbáltam megtartani az egyméteres távolságot, hogy legalább megnyugodjon.
- Sa - sajnálom, én nem akartam - dadogta sírva, mire nekem megszakadt a szívem.
- Csak... először elkezdtem pakolni, de aztán rájöttem hogy ez hülyeség, és kidobáltam mindent a táskámból...- törölte meg a szemeit. - De aztán hallottam, hogy megjöttél és elkezdtem kapkodni, így minden felborult. Egy rakás szerencsétlenség vagyok! - szidta magát. - Össze szedem - indult meg. Utána lépkedtem egy darabig, de nem tudtam rá haragudni. Kezénél fogva állítottam meg s fordítottam szembe magammal. Könnyes szemeit rám emelte és arcvonásaim meglágyultak. Kezem bizseregni kezdett ahogy fogtam őt, és valami különös érzés miatt jó volt. Óráknak tűnő másodpercek teltek el, az egymás szemeiben való elveszés során, és ahogy telt az idő a levegő úgy lett nehezebb is. Mintha egy kicsit mind a ketten vissza tartanánk a légzést, csak azért hogy ezt a percet megállíthassuk. Erőt véve magamon emeltem fel kezem arcához, és gyengéden simítottam végig állkapcsán, s végül a tarkójánál álltam meg, ahol belemarkoltam a hajába. A selyem tincsek simogatták az ujjaim, elgyengültem. Ártatlan, szinte már kislányi pislogásokat mért felém, amitől csak még jobban elbizonytalanodtam.
 Mindent és semmit alapon nyomtam rá ajkaimat övéire. Bizsergő érzés támadt meg, s kerített maga alá. Kis kezeit felvezette és bicepszembe kapaszkodva, próbálta minél feljebb tornáznia magát. Legbelül megmosolyogtatott tette, de könnyíteni akartam helyzetén így  kezeimmel délebre indulva simítottam végig keskeny csípőjén, combján, majd hátra a fenekéhez. Gyengéden belemarkoltam, mire beleharapott a számba. Jóleső nyögés szakadt fel a torkomból, majd felemeltem és szinte már reflex szerűen zárta körbe csípőmet lábaival. A szoba felé indultam, s próbáltam a látottak alapján tájékozódni, merre vannak a szilánkok és a felborult székek. Ahogy megéreztem lábaimnak ütközni az ágyat próbáltam elengedni a lányt, de Ő csak még jobban kapaszkodott belém. Megfordultam, és kezemben Lisa-val leültem az ágy szélére. Lovaglóülésbe tornázta magát, míg ajkai épp hogy csak abba hagyták a mozgást, már újra enyém volt. Nyelveink buzgó táncot jártak, míg kezeimmel felfedező útra indultam. Pólójának alját markoltam meg, és egy kicsit feljebb húzva késztettem arra, hogy szabaduljon meg a felesleges ruhadarabtól. Egy másodpercnyi hezitálás után maga vette le a felsőt, de egy pillantást se tudtam vetni fedetlen kebleire, mivel újból az ajkaimon csüngött. Imádtam az ízét, de azért jól esett volna pár röpke pillantás gyönyörű testére.
- Lis - motyogtam bele a csókba. -Hercegnő - váltam el tőle, mire kezeit felsőteste elé keresztezte szégyenlősen. Barna íriszeibe néztem , mire lesütötte a tekintetét, majd nyakamba fúrta arcát.
- Mibaj' ? -kérdeztem lágyan, mire megrázta a fejét.
- Csak én ... tudod... - kezdte, de a befejezést tőlem várta, pedig azt se tudtam miről beszél.
- Lis - becéztem, és próbáltam arra késztetni, hogy fejezze be amit elkezdet, mert tényleg fogalmam sem volt mit kellene tudnom.
- Még nem voltam "úgy" senkivel - nyomta meg az úgy szócskát, nekem pedig egy hatalmas kő esett le a szívemről. Elmosolyodtam, majd két kezem közé fogtam az arcát.
- Túlságosan is kislány vagyok én neked - hunyta le szemeit, és egy lemondó sóhaj hagyta el duzzadt ajkait.
- Most kinevetnélek mert ilyet gondolsz ... És mert nem is igaz - próbáltam egy kis játékosságot vinni a hangszínebe, hogy ellazuljon.
- Akkor ?
- Egy igazi Nő vagy nekem! - suttogtam ajkaira, majd megcsókoltam ismét. Kezeimmel közre fogtam két csuklóját, és vállaimhoz emeltem , ezzel is megakadályozva hogy takargassa magát. Fordítottam a helyzetünkön, így fölé magasodva elhelyezkedtem két lába között. Csókunk közben ellene nyomtam már igen duzzadt ágyékom, mire egy jóleső, és számomra igen biztató sóhaj hagyta el száját.
- Érzed mit művelsz velem ? Ezt egy kislány nem tudja - suttogtam fülébe, és hangom a keleténél is mélyebben csattant. Fülcimpáját fogaim közé véve értem el, hogy ismét a karjaimat szorongassa. Minden érintése áldás volt, és nem akartam, hogy valaha is mással legyen. Azt akartam, hogy Én legyek az egyetlen aki ilyen érzéseket vált ki belőle.
Végig csókoltam kulcscsontját, mellkasát, majd melleit - ahol egy kicsit több időt töltöttem. Végig pusziltam hasát, majd a nadrágja szegélyénél megálltam. Felpillantottam kábult arcára : szemei lehunyva, ajkai elválva egymástól, kezeivel pedig a lepedőt markolászta. Soha nem voltam olyan lánnyal akinek ennyitől már ekkora élvezett tudtam nyújtani, mármint jó vagyok az ágyban - az életem során ez kiderült - de olyan nem volt, hogy csak szimpla csókoktól valaki ennyire oda legyen. Bár szűz lánnyal még csak egyszer volt dolgom, és az rettenetes egy élménynek számított, mivel a lány akaratos, de még is tudatlan volt. De Liz türelmes, és szerény, teljesen más mint a többi.
- Harry - nyöszörgött.
- Mond szépség - kúsztam vissza hozzá, és belecsókoltam nyakhajlatába.
- Csókolj meg, kérlek - mély levegőt vett, amitől mellei neki nyomódtak fekete ingemnek. Teljesítettem kérését, s mintha energia járta volna át testét, kezei óvatosan gombolták ki felsőm, az utolsó gomb után egy kicsit megemelkedtem és a szoba másik sarkába hajítottam a fekete ruhadarabot. Vissza tértem ajkaihoz, miközben kezei övemet birizgálták, de úgy remegtek, hogy kénytelen voltam én megszabadulni a fölöslegesnek vélt nadrágtól, így már csak egy boxerben térdeltem felette. Kicsit meglepett a hevessége, mivel gondolatban ma este csak én akartam kielégíteni őt , és nem akartam teljesen magamévá tenni.
Lehúztam nadrágját és fehérneműjét egyszerre, mitől egy cseppet meglepetnek tűnt, de egyből elvettem megilletődőstégét mihelyst számmal érintettem combját. Reflex szerűen próbálta össze zárni lábait, de kezeimmel alulról átkaroltam mint két tagját, és a helyén tartottam őket.
Végig csókoltam mindenét, és nem tudtam betelni a bőre puhaságával, és a nyöszörgésekkel amikkel illetett. Egy kis idő után háta ívbe feszült és ajkain nevemet ejtette. Tisztára nyaltam, majd hümmögve felkúsztam hozzá, mire vöröslő arccal, nagyokat pislogott rám.
- Ha tudnád milyen finom vagy - suttogtam ajkaira, majd megcsókoltam. A nadrágom zsebében kutattam az ágy mellett majd ahogy megtaláltam az ezüst csomagolást, már is kibontottam és felgörgettem. Vissza helyezkedtem majd megcéloztam Lis ajkait. Csókunk közben, bepozicionáltam magam, majd egy elmélyített résznél váratlanul behatoltam. Torkán akadt a levegő, de minden erőmmel azon voltam , hogy megnyugtassam. Édes kis semmiségeket suttogtam fülébe, és ahol csak tudtam simogattam. Mellei teljesen csupasz mellkasomnak feszültek, míg egyik lábát derekamra fűztem. Mihelyst éreztem , hogy kevésbé merev, mozgásra bírtam csípőmet, és egy- két lassú és szünetelt lökés után már egy kényelmes még is érzékien lassú tempót vettem fel. Lis arckifejezését látva a lassúzás jobban tetszett neki, mint a gyorsabb változtat. S mivel a ma este róla szólt, így az ő érdekét és élvezetét tartottam a szemem előtt. De mindez nekem is csoda volt, hisz álomba illően éreztem magam.
A gyönyörkapuja felé toltam mindkettőnket, és az idő haladtával Lis kezdet belejönni, s másik lábát is derekamra csavarta, így egy teljesen más szögből tudtam masszírozni. Egy kevésbé érthető motyogás hallatszott, s egy kisebb sikoly, amely azt mutatta, hogy Őt már hatalma alá kerítette az euforikus érzés. Nekem se kellett több, a hang és a tudat engem is átlökött azon a bizonyos határon. Mosolyogva fúrtam bele arcomat a lány nyakába, majd ismét csókot helyeztem bőrére. Kihúzódtam, s a szekrény melletti kis kukába helyeztem az elhasznált gumit. Vissza feküdtem a lány mellé, majd magunkra terítettem a selyem takarót. Mellkasomra vonva figyeltem ahogy szuszog és próbálja helyre tenni szapora légzését.
Egy tökéletes este után, mindenem repesett a boldogságtól, s magam se tudtam hogy miért de úgy gondolom ez egy teljesen új élet kezdete.

---------------------------------------
Helló Mindenki!
Hát... szóval ... izé! Itt egy újabb rész, ami egy kicsit újdonság. Mivel még soha sem írtam ilyen részeket, valahogy ezt mindig átugrottam. S most valahogy éreztem, hogy itt az idő , na majd most megírom és hú meg ha de jó. Hát nem tudom. Vegyes érzelmeim vannak, és vagy 50-szer újra írtam, mindig máshogy, gondoltam még se kellene ennyire előrehaladni hogy már egyből szex van a terítéken, de nem tudnám máshova betenni... vagy is itt van jó helye.
Remélem elnyeri a tetszéseteket a rész, és írtok egy véleményt, hogy megnyugtassatok :)♥
Meg persze csak így kerülhetsz be a Hét Hercegnője cím megszerzésébe.
A csoportba már kitettem de ide is belinkelem, hisz az oldal trailer-je III. helyezett lett. Amit innen is köszönök Roxana R.-nek :)
Szóval jó olvasást a hosszú részhez ;)
Ölelés a tanyáról, xx

10 megjegyzés:

  1. sziaa! :))
    nagyon tetszett, sőt imádtam :D
    sajnálom, hogy az előző részhez nem írtam, de el voltam havazva..
    szóval nemcsak a spanyol, de a mexikói maffia feje is az apja? az igen :D
    tetszett, hogy kicsit részletesebben leírtad a +18-as részeket, így még izgisebb volt :D
    várom a folytatást, siess velee kérlek :D ♥♥
    Xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Rekka,
      Örülök hogy tetszett, és és ne sajnáld... hisz most megtiszteltél a véleményeddel :)
      Hú, lehet kicsit össze zavartalak...
      Lisa apja a Spanyol maffia főfeje, míg a mexikóié más :)

      Törlés
  2. Mikor meglattam, hogy en vagyok a het hercegnoje, boldogan olvastam el az ujjabb reszt is. De hogyan mashogy olvassam el ha nem boldogan mivel ezis fantasztikus resz lett! Nagyon- nagyon tetszett!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Panni,
      Én pedig azért vagyok boldog mikor egy rész végére érek, mert utána látom a csodálatos, és kedves kommenteket :)
      Nagyon köszönöm ♥

      Törlés
  3. Csáócsáó!:)
    Hát, csajszi. Eddig nem kommenteltem, mert szinte mindig az óráim közben olvastam, így már arra nem telt, hogy leírjam mennyire csodás a történet.
    Még a nyáron találtam rá, akkor is csak telefonról, így még a feliratkozás sem történt meg.
    Nem rég kezdtem újra megkeresni, de sehogy nem találtam, pedig már akkor IMÁDTAM. És, mikor megtaláltam újra beleszerettem:)
    Imádom a történetet, a szereplőket, meg úgy mindent:)
    Loveee xxx. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      Igen, általában én is mindig órák közben olvasom a blogokat :) Örülök, hogy vissza "tévedtél" hozzám/ hozzánk, és újra olvasod :)
      Én pedig imádlak téged, és mindegyik olvasóm ♥

      Törlés
  4. Ó Anyám!*-* Hogy én mennyire imádom ahogy írsz!! A +18 as rész szerintem jó helyen van itt a történetben,szóval ne aggódj!:))
    Abban ne reménykedj,hogy tetszik-e , egyszerűen már beleszerettem a blogodba,nincs vissza út,és ennek az a következménye,hogy minden egyes részt imádok amit írsz! Pusziiiii xx
    Ui.:nagyon izgulok már a következő rész miatt ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Rebeka xx,
      Örülök, hogy pártolod a döntésem és, hogy ennyire tetszett a rész :)

      Törlés
  5. 'Mert ő nem csak egy csaj'-idézlek téged...
    'Mert ez nem csam egy sablon blog ami dög unalom lenne.Ez egy fantasztikus blog ami teli van újabbnál újabb meglepetésekkel'-mondtam én, a blog elolvasása után.
    Egyszerűen utálom magam amiért csak most írtam Neked először kommentet... Az önutálat után térjünk rá a Te csodálatos blogodra.
    Az biztos, hogy a One Directionös blogom nagyobbik része Harry-s, DE az biztos, hogy ilyen, mint ez még egy sincs..../Vagyis én még eggyel sem találoztam/ Harry túl van a harmincon... Szerintrm ez volt az egyik legmegdöbbentőbb dolog. A legnagyobbbaj hogy az összes jó tulajdonságot a blogodról elmondtam amit szerettem volna.
    Puszi:Dorina.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Dorina,
      Nem tudom láttad -e, de a csoportba megosztottam a kommentedet :)♥
      " Mert Te / Ti nem csak egy gép előtt ülő, olvasó emberek vagytok. Ti az én csodás olvasóim vagytok, akik nélkül nem is lenne ez a blog" - egy újabb idézet tőlem ;)
      Ne utáld magad, hisz most írtál, és ez mindennél többet számít :)
      Igen, személy szerint én Harry koránál voltam a legjobban megakadva. De már írni akartam, hogy 24, 22, 27, esetleg - maximum- 29, de amikor oda értem , hogy na hát akkor mennyi azaz annyi, teljesen más számot írtam be mint amire gondoltam :) Ez lehetett egy égi jel, vagy csak simán a Mama utasított - ahogy én mondanám - de így lesz kerek a dolog , ha szépen lassan kiderülnek a csalafintaságok :)♥

      Törlés