23 október, 2014

Állj meg! - 14.

Hello Kedves Idetévedő, és már egy jó ideje itt tanyázó Olvasó!


Beköszöntött az őszi szünet, ami rengeteg dologban jó, és egy párban rossz is. De pozitív emberek vagyunk, ezért leginkább a jóra koncentrálunk. Szóval, pár dolgot el kellene mondanom, így szerintem jobb is ha belekezdek. Talán az első és a legfontosabb, a csoportban leírt kis ötletem, miszerint 2014.10.17-én ( pénteken) facebook chat estét tartunk, ahol az vehet részt aki akar, csak annyit kérek , hogy kommenteljen a poszt alá a csoportban, és én már jelölöm is :) Megtudhatok "kulissza titkokat", a jövőben felmerülő történéseket, és kérdezhettek is (bármiről):) Meg persze elbeszélgetünk egy jót ^^
A második , hogy a szünet alatt nem 100%, hogy lesz új rész publikálva, de ezt csak azért írom ide, mert aki esetleg nem a csoport tagja, az is tudja miért van rész hiány.
A harmadik  és talán a legjelentéktelenebb, hogy életemben egyszer láttam esélyt bármiféle kapcsolatra is köztem és egy hím egyed között, de hát - hűen magamhoz - ez se jött össze. Mert ugye 16 évesen még 1 baráttal se rendelkezni hiper-megaszuper-élmény. De már túl tettem magam a dolgon, és friss fejjel - haha - indulok neki a szünetnek, mivel a negyed éves értesítőm nagyon jó lett - se - körülbelül négy tantárgyból állok bukásra, és abból is csak azért mert 1db jegyem van, és az is 1-es. Éljen az élelmiszer,az értékesítés, a fizika, és a kémia...!
Most pedig haladjunk tovább...!

Ölelés a tanyáról ♥
I ♥ u !

A Hét Hercegnője: 

Ahwwwww.
Ez a rész egyben irtózatosan cuki és egy kicsit szomorú is..
Remélem ha visszamennek a hajóra folytatják tovább a mesébe illő kapcsolatukat.:)
Így tovább:) - Dorina :$



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~


Harry Styles


A forró homok egyre jobban égette a talpam, ahogy vissza felé sétáltam. A jéghideg buborékos vizet, és a málnás félliteres jégkását cipelve elgondolkoztam ezen a floridai késői nyarakon. Hiába van már szeptember közepe, itt még mindig felhőtlen az idő - a szó szoros értelemben. Végig nézve az embereken, senkit sem zavart, hogy délután lehet, sőt mindenki inkább kiélvezte az utolsónak maradt fürdéseket,napozásokat, és a szezonnak megfelelő strandkajákat. Pár vesébe látó tekintet azért végig futott rajtam, és minden egyes foltomat kielemezte. Nem is gondolkoztam rajta, mit hihetnek, miért nézek ki úgy, mint egy zombi. Csak az lebegett a szemem előtt, hogy a törülközőmnél ott fekszik az a csodálatos lány, aki ma kimondta a szívemnek legkellemesebb szavakat. Bármennyire is hangzott ez nyálasan, valóban így gondolom. Lisa az egyetlen olyan nő, akinek a szájából jelen pillanatban ezeket hallani szeretném. És nem érdekel, hogy milyen a családi háttere, sőt az se érdekelne ha lenne priusza, csak az számít, hogy most milyen és , hogy velem legyen. Közeledve a helyünkhöz csapott meg a felismerés, miszerint Lis eltűnt, akár csak a kámfor. Tekeregtem jobbra balra, szememmel kutatva az élénk sárga bikinit, vagy a barna tincseket, de sehol se találtam. A legrosszabb futott át az agyamon, s a jégkása a vízzel együtt kicsúszott a kezemből. Az egyik szétfröccsent a homokon, míg a másik csak szimplán elgurult.
- Lisa ?! - ordítottam el magam, mire páran rám kapták a tekintetüket, de én csak ijedten tovább pásztáztam a tömeget. Be kell vallanom, tényleg megijedtem. Megijedtem, mert az infók amik a kezembe jutottak Carlosról, mind csak azt erősítik, hogy kell neki a lány. Kattogott az agyam, először, hogy jó helyen állok - e egyáltalán, majd , hogy Carlos biztos nem utazna fél órát a hotelig, majd az se biztos, hogy tudná a parton vagyunk. Ennek valószínűsége megütné a nullát, ha ennek a fickónak nem lennének felbérelt nyomozói, akik mindent és mindenkit szemmel tartanak. Csak, hogy nekem végem, ha Carlos megtudja, elvettem a lány szüzességét. Hiszen nem kevés pénze bukik rajta, ha kiderül a lány már nem az ártatlanok körében ücsörög. 
- Lis! - néztem körbe még egyszer, mikor a tekintetem kiszúrt egy sárga fürdőruhát. Rohamos léptekkel közelítettem meg, majd ahogy jobban kirajzolódott előttem a kép, kezdtem lenyugodni. Lis a homokban ült, és egy kislánynak segített helyre rakni a homokból épített várát. Nagy lendülettel érkeztem meg, ami fel tűnt neki, így lentről felpillantott rám.
- Vissza értél ? - kérdezte mosolyogva, de ahogy meglátta komor arckifejezésem, lehervadt arcáról minden érzelem. 
- Hova tűntél ? - a hangom valahol az aggódó és a fenyegető között csattant. 
- Körülbelül 20 méterre a helyünktől, nyugalom. - állt föl, majd megpróbálta leporolni magáról a homokot.
- És miért nem voltál képes szólni? - tártam szét karjaimat.
- Mert vagy a partrész másik oldalára mentél ? - kérdezett vissza gúnyos hangsúllyal. 
- Jó, menjünk vissza - fogtam meg karját, majd elindultam.
- Nem kell ráncigálni, megy ez egyedül is - tiltakozott, majd félre lépett és így kicsúszott a fogásomból. Haragos léptekkel haladtam ismét a törülköző felé, míg Lis elköszönt a kislánytól, aki egy öleléssel megköszönte a segítséget. Ahogy vissza ért, már ment is a víz felé, így alig , hogy letudtam ülni, ismét mehettem utána. 
- Ugye tudod, hogy nem vagyok gyerek, és nem kell a díszkíséret ? - fordult felém, miután megállt. 
Én csak rá néztem, majd felkaptam a vállamra, és beszaladtam vele a vízbe. Először egy kisebb sikoly, majd egy édes nevetés hagyta el ajkait. 
- Harry! - kiabált nevetve, ahogy egyre beljebb értem, és csak jobban érte a víz. 
- Csak akkor teszlek le, ha megígéred, hogy soha többé nem tűnsz el.
- Nem is tűntem el ... -kezdte el, de én csak rogyasztottam egyet térdeimmel, így  a hullám egészen a fenekéig felcsapott. 
- Ez hideg - kiáltott fel. - Jó, jó, megígérem! - szabadkozott, így ígéretemet betartva azonnal letettem, de derekát akkor is körbe öleltem.
- Nagyon beparáztál ? - kérdezte mosolyogva.
- Én ? - nevettem fel. -Dehogy - hazudtam, mire mosolya szélesebb lett, és karjaival körbe ölelte a nyakam.
- Ühüm - motyogta, majd állkapcsomhoz emelte puha ajkait, és egy puszit hagyott rajta.
- Hercegnő ... - sóhajtoztam, míg Ő figyelemre se méltatva, folytatta tevékenységét. Nem zavart , hogy rajtunk kívül más is volt a vízben, mivel elégé mélyen bent voltunk ahhoz, hogy ne legyen kellemetlen a szituáció.
- Ha nem hagyod abba, nem fog érdekelni, hogy ennyi ember van itt ... -kezdtem, de elnémított egy édes csókkal. Lábait a víz mélysége miatt, könnyű szerrel emelte csípőmre, így bokáját keresztezte fenekem felett. Kezeimet akaratosan vezettem le kerek domborulatához, s megmarkoltam, mire egy lusta nyögése halt el a számban. Nyelve simogatta az enyémet, s nagyon meglepett, hogy Ő vezetett. Hiába próbáltam meg átvenni az irányítást, akárhányszor próbálkoztam mindig vissza tudta lopni a főnök szerepet.
- Ügyes - dicsértem.
- Vicces - borzolta meg a hajamat, és ilyenkor tud meglepni a legkomolyabban. A vad, szenvedélyes nőből, egy másodperc alatt válik vicces, gyerekes, lánnyá - s csak is jó értelemben.
- Vissza sétálunk ? - kérdeztem.
- Muszáj ? Olyan jó itt - ölelt meg, s egy halk sóhaj kúszott el a fülem mellett.
- Nem akarunk elmenni vacsorázni ?
- Már ennyi az idő ? -ráncolta a homlokát.
- Nem, de úgy is tudom, hogy neked kell egy óra... - kezdtem, de karon csapott, amitől elnevettem magam.
- Gonosz vagy - biggyesztette le ajkait, mire megcsókoltam azokat.
- Te meg ruha nélkül is gyönyörű - bókoltam. Nevetve nézett szemeimben, majd pirulni kezdett.
- Ez kicsit se kapcsolódott a témához.

***
Míg Lis elfoglalta a fürdőt, addig én a szobában öltözködtem. Arcomon volt még a mosoly, hisz Lisa csak úgy ment be öltözni, ha megígértem neki, hogy nem lépek le. Ami mondjuk egy kicsit szíven ütött, de megértettem minden kétségét velem kapcsolatban. Fekete ingem felső 3 gombját szabadon hagytam, míg lábaimat a szokásos fekete csőnadrágba bújtattam. Lábfejem kedvenc csizmámba rejtettem, s késznek is nyilvánítottam magam. Mivel egy elegáns étterembe szerveztem az estét, így nem aggódtam azon, hogy esetleg melegünk lesz, vagy hiányt szenvedünk bármiben is.
- Kész vagy ? - kopogtam a fürdő ajtaján, mire kattant a zár, és már nyílt is az akadály. A lélegzetem, egy percre megakadt, míg Lis a haján igazított egy utolsót. Göndör fürtök keretezték arcát, míg füstös smink tette még inkább vonzóvá. Naturálisan is elképesztőnek találtam, de mindig meg tudott lepni. Öltözéke, a vártnál jobban beindította a fantáziámat, és már épp vissza akartam vonni a vacsorát mikor is egy csókot lehet ajkaimra. Szelídeket pislogva húzódott el, s mutató ujjával egy kicsit végig tapogatta a vörös rúzst az ajkán. Ez volt a legszexibb dolog, amit valaha is művelt velem, egy nő. S szerintem nincs is tisztában, mennyire eltudja csavarni a fejemet, ilyen kis csintalanságokkal.
A ruhák amik takarták a testét, nem voltak túlságosan elegánsak, de ahogy viselte őket, csak úgy sugárzott róla a magabiztosság. Nem viselt harisnyát, ami egy kicsit feldühített, mivel ha lehetne rajtam kívül más ne igen kalandozzon rajta a tekintetével.
- Azt hiszem... - kezdtem volna, de nem találtam a megfelelő szavakat.
- Egyszerűre vettem, ha nem baj - nézett végig magán. - Talán a tegnapi szettem jobb lenne, de ...
- Akadjunk le a tegnapról, vagy ha arról szeretnél beszélni milyen szépen élveztél el alattam akkor benne vagyok - búgtam mély hangon a fülébe, és még magam is meglepődtem a meztelen szavaimon.
- Haha - gúnyolt ki, majd elsétált mellettem.
- Nagyon vadócosra vetted a témát.
- Előfordul, hogy az ember néha bevadul - lépett ki az ajtón, míg én mosolyogva követtem.
- Remélem este nekem is bevadulsz egy kicsit - fogtam meg a kezét, majd beszálltunk a liftbe.

Velem szemben ült a gyér fénnyel borított asztalnál, s a vörösbort kortyolgatta. Olyan volt mint egy angyal bőrbe bújt kisördög, akiben néha harcol az ártatlanság és a vágy. Barna tekintetét végig az enyémbe fúrta, így ha akartam se tudtam volna elnézni róla. Meg hát miért is néznék mást, ha itt ül előttem, és akárhányszor belekortyolt abba az italba, csak felizgatja a fantáziám legmélyebb pontjait.
- És mesélj nekem, merre jártál tegnap ? - kérdezte, s a nem kevés bortól már, egy kicsit kacérabbra sikerült a kérdést mint amilyenre azt szánta.
- Egy barátomnál - kúrta válaszom meglepte.
- A barátod, nő vagy ...
- Férfi, Niall - vágtam a szavába, mielőtt túlgondolná a dolgot.
- Ohh.
- Csak néhány papírt adott, meg váltottunk pár szót.
- Értem.
- És te mit csináltál míg nem voltam ott ? - próbáltam terelni a témát, de ahogy kiejtettem a kérdést a számon, Lis arca falfehérré váltott, és már is tudtam, rossz irányba haladok.
- Azt hiszem amikor vissza jöttél, minden kiderült. Ha még sem akkor sajnálom, de szerintem váltsunk témát...
- Lis, én , sajnálom - szabadkoztam, de Ő csak megrántotta a vállát és újra belekortyolt az italba.
- Nem lesz egy kicsit sok ? -aggódtam, de ő erre felnevetett.
- Nem vagy az apám, hogy eldöntsd mi a jó nekem, és mi az ellenkezője.
- Lis, én csak szeretném ha nem kellene téged haza cipelni, mert olyan részeg vagy.
- Mert az már túl nagy megerőltetés lenne az Úrnak, hát én kérek elnézést - gúnyolódott.
- Már az is elég megerőltetés volt, hogy kivédjem  az ütéseket amiket a gyomromba kaptam, azért mert elhoztalak.
- Ja, már minden világos. Miért nem inkább ezzel kezdted? Gyerünk mond ki! - emelte föl a hangját, majd idegesen az asztal szélére markolt. - Mond csak, hogy miattam vertek félholtra, és inkább vagyok teher, mint sem egy társaság - elhadarta, majd felpattant, s kiviharzott az étteremből. Gyorsan felálltam, oda siettem a pincérhez, elővettem a vacsora árát, majd már ott sem voltam. Az utcai lámpáktól megvilágított járdán sétált, s cipőjének kopogása megütötte a fülemet.
- Lisa állj meg! - kiáltottam, de Ő csak tovább trappolt előre.
- Lisa a kurva életbe! - szitkozódtam félhangosan, majd sietős léptekkel próbáltam meg utolérni. A halvány fény miatt csak a sziluettjét láttam, de azt se sokáig. Egy sötét alak lépett mellé , majd karon ragadta. Kapálózni, és vergődni kezdett, mire az illető csak durvábban ráncigálta. Szinte már futottam felé, és szívem a torkomban dobogott. A víz erőteljesen levert mikor Lis betuszkolták egy fekete autóba, majd gázt adtak neki, és füstöt hagyva maguk után, padlógázzal ott hagytak.
- Lisa! - kiabáltam az autó után, de az erőm elhagyott, és idegesen kapkodtam a levegőt. A telefonomért nyúltam a zsebembe, s az egyetlen olyan embert hívtam, akinek szükségem volt minden tudására. 



Kommentelj hogy te lehess a Hét hercegnője! 

12 megjegyzés:

  1. Jézusoom:o Nagyon jó rész lett:S Meglepődtem rajta hogy Lisa csak így elment, de nagyon tetszok jó lett:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Lili,
      Nagyon örülök hogy ennyire tetszik :)♥

      Törlés
  2. Egy szó jellemzi ezt ..WOW *.* Senkise hitte volna hogy Lis ennyire bevadul ..jó és rossz értelembe se..de nem kellett volna elrohannia :((
    Remélem nem lesz bajuk :O
    Vároma kövi részt :333 Top 10es blogomban benne van ..szval napi rendszerességgel figyelem a csoportot :DDD
    Imádollak ♥ :D Holnap Chat nap *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia,
      Örülök, hogy tetszett :)
      És igen, Lis már csak ilyen :)
      Remélem jól érezted magad a chat estén :)

      Törlés
  3. Csáócsáó:)
    Szóóóval. Uhhh. Imádooooom. Nagyon. Nagyon. Ki vitte el Lisat?! Megverem a tagot!. Meg Harryt is, amiért elcseszte.
    ((Gyorskérdés, lehet egy ember kétszer is hercegnő? :D))
    IMÁDOM ♥♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, megint ;)
      Díj nálam! :) ♥
      http://waybackintolove-1dfanfictionbyenpayne.blogspot.hu/2014/10/2-dij.html?m=1

      Törlés
  4. Sziaaaaa!
    A legjobban az a dölt betűvel írt mondat tetszett meg.
    Szerintem a legtöbb olvasód eről álmodozik a képernyő elött,amikor a fantasztikus irományaidat olvassák.
    Persze én sem vagyok kivétel.
    Itt szitkozódok a képernyőm elött egy ideje,mivel képtelen vagyok fölfogni a történteket.
    Lisat elrabolták?! De ki és miért? Jesszus!
    Hozd a kövit mert megöl a kiváncsiság.

    Puszi: Tina

    UI: Imádom,ahogy írsz. Komolyan írj egy könyvet Toffie! :)

    VálaszTörlés
  5. Sziaa!
    Most írok először mivel kb. 20 perce találtam meg a blogod, ami azonnal megfogott. Imádom ahogyan írsz, képes vagy mindkét nemben írni,(úristen ez nagyon furán hangzik remélem érted :D) egyszerűen IMÁDOOOOM!!! Várom a kövi részt.
    xoxo Dorina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Dorina,
      persze értem, és nagyon köszönöm, rettentően jól esnek a szavaid :)♥
      örülök, hogy a "csapatunk" része lettél, és remélem velünk maradsz a végéig :)

      Törlés
  6. Szia!:)
    A blogomra most kaptam egy díjat amit neked küldtem szóval kérlek nézz be hozzám :) http://claraandjustin.blogspot.hu/
    A blogod egyébként fantasztikus! Ahogyan írsz csodálatos és nem tudom szavakba önteni mennyire tehetséges vagy és hogy mennyire tetszik. A történet sem sablonos ami már alapból megfogott. Regényeket tudnék neked itt most írni a blogodról de remélem elég annyi, hogy soha ne hagyd abba az írást mert van hozzá tehetséged!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Vivien,
      Nagyon köszönöm, és már is rakom ki - vagy is töltöm - :)
      Örülök , hogy tetszik, és nagyon köszönöm hogy leírta, és hogy ennyire - naaagyon - boldoggá tettél :)♥

      Törlés